Beszámoló a XII.Országos Subaru Találkozóról

Személyes élményem a XII. OST-ről (És beszámoló annak, aki lemaradt a buliról)

OST 2015 06.27-28

 
    
(Képek később!)

 Immár 12 éve, minden év júniusában sor kerül az Első Magyar Subaru Klub Egyesület legnagyobb éves rendezvényére, az Országos Subaru Találkozóra.

A szervezés már januárban elkezdődik, először csak tervezgetés szintjén és ahogy múlik az idő, egyre intenzívebben dolgozzuk ki a részleteket. Ehhez sok tárgyalás, egyeztetés, sponzorok felkeresése, számolgatás szükséges, míg végül kialakul a végleges helyszín és program.
Az első találkozó még 2001 -ben volt, amikor már 8 fős látszámú volt a Klub , alapító elnökünk, Nokiafan (Giczy András) szervezte.

Ezután Törökmezőre költöztünk, több alkalommal itt volt az OST,

de de ezt a területet is kinőttük, ezért áttettük székhelyünket az agárdi Park Kempingbe.

Néhány év után már nem tudott ez a helyszín újat hozni, kinőttük ezt a területet is, ezért ismét új helyet kerestünk.

Mindenképp víz mellett szerettünk volna maradni, ezért Mosonyi Zsolti (Brumásbácsi) ötlete alapján jutottunk el az esztergomi Palatinus Tóhoz,

 

ahol korábbi subarus klubtagunk Szalánczay Peti (deltahf67) fogadott be minket az Öböl Music Beach strandján. A körülmények kitűnőek, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek és főleg Peti és Oldalbordája Helga önzetlen segítsége és munkabírása sokat lendített a rendezvény minőségén.

 

 

Ennyi előzetes után végre eljutottam napjainkig, pontosan 2015 június 26 – ig! Néhányan a Vezetőségből előre kimentünk, molinókat, zászlókat, posztereket tettünk ki és még egy roham előtti egyeztetésre ültünk össze Petivel néhány sör mellett. Az időjárás pénteken bíztató volt, nagyon reméltük, hogy ez a következő két napban is ilyen marad. Néhányan már pénteken megérkeztek, sátrat vertek , mi Csolnokon kaptunk szállást, kb. 3 km-re a Strandtól, Lütyővel és később Szilárddal laktunk egy panzióban , elég jó körülmények között.

A szombatot izgatottan vártam! Fél kilenckor már a Strandon voltunk, felállítottuk Zoli tombolás sátrát, a gyerekeknek az ugáló várat, a kapunál még egy utolsó eligazítást tartottunk, és vártuk a Bubukat! Jöttek is sorban, jó volt látni az érkezőket! Lányom is jött a családdal, de útközben dugó volt, éppen csak az indulás végére érkeztek, így a kisunokám már nem tudott velünk jönni…

Az a megtiszteltetés ért, hogy én mehettem elöl, közvetlen a rendőrautó után.

Végig szólt a sziréna, mindenki menekült előlünk, a szabad utat a kereszteződésekben a Polgárőrség biztosította. Le a kalappal, a rendőrök értették a dolgukat. Egy baráti ország miniszterelnökének éreztem magam, ahogy mindenhol szabad utunk volt, akár piroson mentünk át, akár a záróvonalat átlépve nem túl nagy sebességgel mentünk végig Esztergomon. Jó lenne ezt otthonra is rendszeresíteni munkába járáshoz!

A visszapillantóból a sok Subaru látványa valami lenyűgöző volt! A Dómhoz a felállásnál a sok Subaru látványa egész különleges, felemelő volt!

 

Miután megtöltöttük a parkolót, Peti gyorsan reagált, gyors egyeztetés után engedélyt kaptunk az illetékesektől, hogy a szobor köré is beállhassunk. Valószínű ilyet még nem látott Esztergom, meg mi sem! A látvány frenetikus!

 

Figyelmetekbe ajánlom Peti szenzációs felvételeit, amit drónnal készített, ebben a filmben egészben felülről láthatjuk a vonulásunkat, felállásunkat.

Jó volt látni a megilletődött arcokat, a sok fényképezőt, ahogy mindenki igyekezett megörökíteni ezt a nem mindennapi eseményt!

Az előre eltervezett időpontokat igyekeztünk tartani, ezért sajnos indulni kellett. A parkolóból kihajtás is ugyanolyan fegyelmezetten történt, mint a beparkolás, a csaknem 160 autó (én156-t számoltam) rendben kihajtott a parkolóból és indult a konvoj vissza a Strandra. Sajnos útközben egy szakasz valahogy lemaradt és rossz irányba indult, és persze az utánuk jövők már őket követték. Én leszakadtam tőlük és a Kertvároson keresztül már a lezárt út bal oldalán végigmenve értem a körforgalomba, ahol a Polgárőr a fejét fogta, hogy kerülhettem oda. De látván a 6 csillagot, barátságosan intett, hogy soroljak be , úgy emlékszem éppen Szilárd engedett be a sorba.

Terv szerint pontosan egy órakor érkeztünk! Kaja kis sorban állással, a háziak dicséretére legyen mondva, azon túl, hogy az ételek kitűnőek voltak, hősiesen állták a rohamot és flottul ment a kiszolgálás!

A Tombolákat szorgalmasan vették, szeretném megköszönni a Lányoknak a kitartó segítséget és LeoneLaciéknak is, hogy egész délután helytálltak!

Kis pihenő után összeálltak a csapatok az Olimpiára és kezdődött a vetélkedés. Hat csapatunk volt, a versenyszámok: kajak, kötélhúzás, és blob. Kemény küzdelem volt, a csapatok lelkesen harcoltak a győzelemért, érdemes is volt, mert az első 3 helyezett értékes ajándékokat kapott. A versenyeket nem írom le, a képeket nézzétek, az magáért beszél!

Este 7 órakor kezdődött az eredmény hirdetés. A nyerteseket megéljeneztük, majd a tombola sorolás következett. Igazán értékes ajándékok voltak, köszönet a felajánlóknak! A fődíj idén is az Emil Frey Import felajánlásában, ezúttal a 2015-ös Outback tesztvezetése egy egész hétvégére. A nyertes elmondása szerint úgyis egy nagyobb kirándulást tervezett, így nagy örömére ezzel a kényelmes, igazi családi autóval teheti ezt meg!

Ezután már hangolt a zenekar és kezdődött az esti hangulat.

Mi Julival 10-ig élveztük a zenét, közben ismerkedtünk, beszélgettünk, de mivel már előző nap is “munkában” voltunk, szombaton is helyt kellett állnunk, ugyanis sokunknak a pálinkáját kellett megkóstolnom, elvárták, hogy a minőségéről véleményt mondjak, én tudásomnak megfelelően tájékoztattam a pálinka tulajdonosát a minőségéről, igaz, a sokadik után már az ízek kezdtek egybefolyni, de álltam a sarat! Itt szeretném megköszönni azoknak, akik ezzel a finom nedűvel töltötték belém a vitaminokat és azoknak is, akik sörrel kínáltak. Szóval összességében ezek eredményeképpen 10 órakor a Panzió felé vettük az irányt, persze itt már Juli vezetett, mert az ő vitaminadagját is én fogyasztottam el egészségem érdekében, – gyors zuhany és lefekvés után még homályosan kavarogtak fejemben a napi események, de aztán szinte pillanatok alatt az igazak álmát aludtam!

Vasárnap már nem volt korán kelés. Ennek ellenére 9 órakor már a Strandon voltunk, kötelező reggeli kávé, tartalmas reggeli és nagy szomorúsággal kezdtük lebontani a molinókat, zászlókat.
A Bubukat már ismét lehetett hallani, ahogy sorban indultak hazafelé.

A Győri team ismét együtt indult, jó kis összetartó csapat ez! Örülök, hogy sokukkal személyesen is megismerkedhettem!

Nekünk nem maradt más hátra, mint hogy a Háziakkal még egy utolsót egyeztessünk, elszámoljunk és kielemezzük a két (három) nap eseményeit. Abban maradtunk, hogy ha a Music Beach befogad, jövőre is ide jövünk, Peti megígérte, hogy a következő OST-t is támogatni fogja, ugyanilyen lehetőséget biztosít számunkra. (Szerinte még sőőőt!)

     

Én alakulásunktól fogva minden OST-n részt vettem, minden évben abban maradtunk, hogy éppen az volt a legjobb. Idén is csak ezt tudom mondani, hogy most ez volt a legjobb!

Nagyon nagy köszönet a Támogatóinknak, hogy anyagilag és tárgyakkal segítettek abban, hogy a rendezvény még színvonalasabb lehessen!
A Vezetőségi tagoknak, hogy a számtalan vezetőségi ülésen részt vettek és ötletekkel, utánajárásokkal, munkájukkal hozzájárultak az idei OST előkészítésében és lebonyolításában.

A Részvevőknek, hogy lelkesen abszolválták a versenyeket, akik nem, azok lelkesen drukkoltak, a konvojozásnál külön dicséretet kaptunk a Főrendőrtől, hogy ilyen fegyelmezetten mentünk végig 2 x 8 km-t!

És nem utolsó sorban köszönet az Öböl Music Beachnek – Petinek és Helgának, hogy befogadtak minket és nem kis erőfeszítéssel dolgoztak azon, hogy a Rendezvényünk még tartalmasabb lehessen!

Én részemről nagyon jól éreztem magam, sajnáltam, hogy vége, ahogy korábban Ákos írta, valóban 1-2 nap kell ahhoz, hogy az ember feldolgozza az Eseményeket!

Köszönöm, hogy Veletek lehettem!

 

Dr.Dery Péter
http://www.lezerdent.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.